Az ejtőernyős induló és a V záhradôčke pod okienkom…

« vissza

Kocur úr, eljönne Morvaországba is vőfélykedni? – kérdezte tőlem vagy két éve egy vőlegény. Nem mentem el. Részben, mert a kérdéses időpontban már foglalt voltam. Ez egy elég nyomós érv. De ha ráértem volna, akkor sem biztos, hogy igent mondok. Hogy miért? Vetődjek bár a magyar nyelvterület bármely pontjára, a vőfély –  vagy legalább a ceremóniamester szót, ha Belpesten járunk – mindenki ismeri. Morvaországban viszont nem vőfélykednek a mi szokásaink szerint. Megértetni a morva személyzettel, hogy mit szeretnék, és rávenni őket, hogy egy tájaikon abszolút idegen dologban a partnereim legyenek, eleve vesztes helyzetnek tűnik. A ló ama bizonyos testrészéért pedig senki sem megy szívesen házhoz.

Néha eszembe jut ez a nélkülem megvalósult morva lagzi. Ha elmentem volna, hallhattam volna igazi „moravankákat”, rezesbanda előadásában. Talán az egyetemi éveimben oly népszerű Kusturica-filmek, és a Szegedre gyakrabban elvetődő délszláv rezesek miatt megőrülök a rézfúvósokért. Sajnos, botozni eddigi életem során csak egy, rezek kísérte lakodalomban volt módom, Nagykátán, még pályám hajnalán. Az akkori vőlegény balatoni borospincéjében még tavaly is megálltunk, egy családi nyaralás során. Az akkori menyasszonnyal már nincsenek együtt, de erről a rezesbanda nem tehet, ahogy én sem:)

Aki már volt vegyes lagziban – ami azért nem egy jó cucc –, már legalább egyszer biztosan hallotta a V záhradôčke pod okienkom, vagy, autentikus vagy ausztroszláv beütésű zenekaroknál V záhradEčke pod okienkom című dalt. Aki ismeri a nótát, egyetért velem abban, hogy ezt bizony nem szintetizátorra írták, ez csak rezeken szól jól. Hallgassuk is meg Martin Jakubec, a Zlatá dychovka zenekarvezetőjének előadásában: ITT

Ha jártál már vegyes lagziban, biztos vagyok benne, hogy láttál már piros fejűre ivott nagybácsit, köldökig kigombolt ingeben, makkos cipőben erre polkázni. Kötelező darabja ez a szlovák lagzis zenei kultúrának.

Amikor pályám egy korai szakaszán, amikor még csináltam magyar-szlovák vegyes lagzikat – ezzel egy jó ideje felhagytam –, és először meghallottam, a szerelemben csalódott leányka szomorú történetét víg trombitarecsegésben feldolgozó opust, már elsőre rettenetesen ismerős volt. Mi közünk nekünk, magyaroknak e népszerű cseh/morva/szlovák polkához? Bármilyen hihetetlenül hangzik is, ez bizony egy magyar katonai induló zenéje is. Az egyik ejtőernyős indulóé. Nem a közismertebb „Száll a gépmadár” kezdetűé, hanem egy másiké.

Hallgassuk meg a méltán ismert Abasári Kórus előadásában: ITT

A rímtechnikáért a szerző tán nem kapna Madách-díjat, de hát ez van:) Szóval kedves barátaim, ha egy vegyes lagziban azt halljuk: ale som ja v láske sklamala, énekeljük bátran: Honvéd ejtőernyős vagyok én. Mert magyarul ez a nóta így hangzik:)

 

Kocur László

0908 56 29 20

www.vofely.sk

 

fotó: www.kalman.eu

Rólunk

A felvidekieskuvo.sk életre hívása során egyetlen cél vezérelt bennünket: hogy egy helyen tegyük elérhetővé számotokra mindazokat a szolgáltatásokat, amelyek segítségével a Nagy Napot tényleg emlékezetessé tehetitek.

Csapattagok

Ismerjétek meg tagjainkat, és válasszatok minőségi esküvői szolgáltatóink közül. Válogatott csapattagjaink legfőbb célja ugyanis az igényes és magas szintű felvidéki esküvők megvalósítása.

A csapattagok külön‑külön foglalhatóak. A minőség minden esetben garantált!